A város nevét először 1320-ban jegyezték fel, mint villa Karul (Károly falva). A 14. században kis településként van nyilvántartva, a Károlyi család birtokai köré épült, mindössze néhány utcányi, nádfedéllel borított vályogházak alkották. Később, a 18. században említésre kerülnek a kúriai nemesek, akik a város ingatlanjait birtokolták, így körvonalazódván a város mezőgazdasági jellege (ekkor főleg jobbágyok és zsellérek lakták).
Kibontakozóban van a kereskedelem és a mesterségek. 1784-ben már 370 iparost regisztráltak a városban, akik 54 szakmát gyakoroltak, és céhekben egyesültek. A későbbi dokumentumokból kiderül, hogy 1727-ben megkezdi működését az első piarista gimnázium. 1754-ben gróf Károlyi Ferenc megalapítja a városban Szatmár vármegye első nyomdáját, 1765-ben pedig megnyílik a város első gyógyszertára. A 19. században folytatódik a város fejlődése és urbanizációja.
(Kép Forrás: visitcarei.ro)
Az 1848-as forradalom után a város szervezett státuszt kapott, amely 1876-ban lépett hatályba, amikor Hegedűs Józsefet kinevezték a város első polgármestévé. Az 1920-as években új városrészek létesültek: Petreşti, Tireamului, Căplenilor negyedek, Tiszlviselő-telep (Nicolae Iorga utca). A 16. századra a város lakossága többnyire magyar volt, de gyarmatosítások és a népvándorlás következtében ez az arány, az idő múlásával, igen megváltozott.
Bár 1760-tól 1919-ig Nagykároly Szatmár vármegye központja volt, a város mégis gyenge ipari fejlődésen ment keresztül, és 1960-ig megőrizte mezőgazdasági jellegét. Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés értelmében a várost Magyarországhoz csatolják, ezáltal a Horthy kormány fennhatósága alatt áll egész az 1944. október 25-i Nagykárolyi csata napjáig amikor a román hadsereg felszabadítja a várost. (Forrás: Wikipedia)
Kibontakozóban van a kereskedelem és a mesterségek. 1784-ben már 370 iparost regisztráltak a városban, akik 54 szakmát gyakoroltak, és céhekben egyesültek. A későbbi dokumentumokból kiderül, hogy 1727-ben megkezdi működését az első piarista gimnázium. 1754-ben gróf Károlyi Ferenc megalapítja a városban Szatmár vármegye első nyomdáját, 1765-ben pedig megnyílik a város első gyógyszertára. A 19. században folytatódik a város fejlődése és urbanizációja.
(Kép Forrás: visitcarei.ro)
Az 1848-as forradalom után a város szervezett státuszt kapott, amely 1876-ban lépett hatályba, amikor Hegedűs Józsefet kinevezték a város első polgármestévé. Az 1920-as években új városrészek létesültek: Petreşti, Tireamului, Căplenilor negyedek, Tiszlviselő-telep (Nicolae Iorga utca). A 16. századra a város lakossága többnyire magyar volt, de gyarmatosítások és a népvándorlás következtében ez az arány, az idő múlásával, igen megváltozott.
Bár 1760-tól 1919-ig Nagykároly Szatmár vármegye központja volt, a város mégis gyenge ipari fejlődésen ment keresztül, és 1960-ig megőrizte mezőgazdasági jellegét. Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés értelmében a várost Magyarországhoz csatolják, ezáltal a Horthy kormány fennhatósága alatt áll egész az 1944. október 25-i Nagykárolyi csata napjáig amikor a román hadsereg felszabadítja a várost. (Forrás: Wikipedia)